Üdvözöljük a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. megújult honlapján.
Akadálymentesítés

Gyakori kérdések


 

Milyen jogszabályok vonatkoznak a távhőszolgáltatásra? 

- 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (továbbiakban: Tszt.)

Az Országgyűlés "a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályozás kialakítása érdekében, a fogyasztóvédelem, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és környezetvédelem követelményeire figyelemmel" alkotta ezt a jogszabályt.

- 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 

- Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/2006. (II. 24.) Ö. r. rendelete a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről 

Ki a díjfizető és ki a felhasználó?
Díjfizető az épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben (Tszt.-ben) meghatározott esetekben az épület, építmény vagy épületrész bérlője, használója. 
Felhasználó az a természetes személy vagy ezek közössége, akik a távhőszolgáltatóval távhőszolgáltatásra vonatkozóan szerződéses jogviszonyba kerülnek.

Tekintettel arra, hogy a mérés alapján történő elszámolás esetén egy hőközpontról nem csak egy épületrész (lakás) fűtési célú hőszolgáltatása valósul meg, így a távhőszolgáltatásra (fűtésre)vonatkozó szerződést is az egy hőközpontról ellátottak összességével, a fogyasztói közösséggel, illetve annak felhatalmazott közös képviselőjével, vagy fűtési megbízottjával kötjük meg.

 Ebben az esetben tehát a felhasználó szerződő partner a fogyasztói közösség, annak tagjai pedig a díjfizetők. 

 Fontos tudni, hogy a fogyasztói közösségnek megbízottat kell felhatalmaznia a távhőszolgáltató felé történő képviseletre. 

Csak a fogyasztói közösség megbízottjának van joga a szerződés megkötésére, illetve módosítására a szolgáltatási paraméterek (pl. helyiség hőmérséklet) igénylésére, intézkedésre, a távhőszolgáltatás megkezdésére vagy befejezésére vonatkozóan, valamint a vételezett távhő díja díjfizetőkre történő szétosztási módjának meghatározására (pl. légtérarányosan, vagy költségmegosztók alapján), vagy a szétosztási mód megváltoztatására. 

A használati melegvíz szolgáltatási szerződést épületrészenként (lakásonként) kötjük, mivel a mérés is itt történik (ekkor a felhasználó és díjfizető egybe esik).

Hol mérik a lakóépület hőfogyasztását, ki ellenőrizheti?
A fűtési hőmennyiségmérő általában az épület hőközpontjában található. Nagyobb épületekben (több lépcsőház) több hőközpont és hőmennyiségmérő is kiépítésre került. A fogyasztói közösség képviselője jogosult a mérőállások ellenőrzésére a  szolgáltatási területvezetővel egyeztetett időpontban.
A mérő által mért adatok kifogásolása esetén mérésügyi felülvizsgálatot kérhet. Ha a mérő hibásnak bizonyul, akkor az ellenőrzés költége a szolgáltatót terheli. Ha a mérő hibátlan, akkor a kezdeményező fogyasztói közösségnek kell az ellenőrzés költségét kifizetni.

Mi határozza meg a hőenergia árát?
A hőenergia árát az előállítás energiaköltsége és a fogyasztás helyére való eljuttatás (hőszállítás csővezetéken és a hőközpontban való energiaátalakítás) költsége határozza meg. Az alkalmazandó díjakat a Nemzeti Fejlesztési Miniszter határozza meg az 50/2011. (IX.30) NFM rendeletben.
 

Hol van a szolgáltatási és tulajdoni határ?
A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. fűtési szolgáltatási és tulajdoni határa a hőközpont falsíkja, illetve a hőközpontban lévő beépített elzáró szerelvénynek a fogyasztó felé eső oldala. A felhasználói berendezések (csővezetékek, radiátorok) a hőközpontra tartozó fűtési közösség egyetemleges, osztatlan tulajdonában vannak (kivéve, ha a közösség Alapító okirata, működési szabályzata másként határoz). Ebből következő fontos információ, hogy az épületen belüli rendszer (csővezetékek, radiátorok) üzemeltetése, karbantartása, javítása, felújítása a tulajdonosok feladata és költsége. 

A használati melegvíz mérőóra az épületrész (lakás, iroda) díjfizetőjének tulajdonát képezi.

Használati melegvíz mérőóra hitelesítés kinek a feladata?

Mivel a használati melegvíz mérőóra az épületrész (lakás, iroda) díjfizetőjének tulajdonát képezi ezért az óra karbantartása, javítása, hitelesítése is az Ő feladata.

A mérésügyi törvény szerint jelenleg 8 évente kell a hitelesítést végrehajtani. A hiteles állapot lejártát megelőzően társaságunk értesítést küld az óra tulajdonosának és javaslatot tesz a hitelesítést elvégző vállalkozóra (DH-Szervíz Kft.-re)

Debrecenben a lakóépületek fűtési hőenergiát csak mérés alapján kapnak?
Igen. Fűtési hőenergiát minden felhasználónak a hőközpontban elhelyezett hőmennyiségmérő műszer leolvasott adatai alapján szolgáltatunk és számolunk el.

Más központi fűtéseknél - mint például ahol az egész épületet gázkazánnal fűtik - a ház a közös költségből fizeti a gázszámlát. Lehet-e a távfűtésnél a hőközpontban mért hőmennyiséget ugyanígy fizetni? 

Természetesen lehet, ebben az esetben a szolgáltatónak nem kell a költséget felosztani és lakásonként számlát kiállítani (ezt elvégzi a ház a közös költség beszedése során). Minden esetben az érvényes Szolgáltatási Szerződés módosítása szükséges. Ilyen esetben az érintett fogyasztói körnek 10 % alapdíj kedvezményt tudunk adni.  

Ha túl meleg van, kénytelen vagyok ablakot nyitni, mert a radiátoron nincs szabályozó, amit el lehetne zárni. Ez a pazarlás hogyan szüntethető meg?
Lakóközösségük végezze el a fűtési rendszer felújítását, korszerűsítését, amellyel elérhető az egyes helyiségek fűtöttségének külön-külön történő szabályozása. 
Ez a korszerűsítés még az úgynevezett egycsöves, átfolyós rendszerű fűtés esetén sem jár aránytalanul nagy költséggel. Célszerű termosztatikus radiátorszelepet alkalmazni, mert az a fogyasztó által beállított léghőmérsékletet automatikusan tartja. Ha ehhez még a költségmegosztós rendszert is megvalósítják, akkor a szabályozás mellett a fogyasztásarányos hődíj fizetés is megvalósul.
 

A hőközpontban történő szabályozással csak úgy lehet beavatkozni, hogy az épületben mindenütt csökken, vagy növekszik a fűtővíz hőmérséklete vele a lakások helyiségeinek léghőmérséklete.

 A fűtési energiát miért nem lakásonként mérik?

Az iparosított technológiával épült épületek fűtési hálózata függőleges kialakítású (strangvezetékek), így a lakásonkénti hőmennyiségmérés megvalósítására csak a meglévő rendszer átalakítása után kerülhet sor. Új alapvezeték kiépítése után lakásegységenként, vízszintes fűtési rendszert és külön mérőkört kell kialakítani. 
A magas kivitelezési költségek miatt nem javasoljuk. Egyszerűbb, takarékosabb, gyorsabb megoldás az elektronikus fűtési költségmegosztók alkalmazása. 

Korszerűbb fűtési rendszert szeretnék a lakásomban (szabályozható fűtés, fogyasztásarányos díjfizetés) hova forduljak?
Javasoljuk előbb szakemberek meghívásával tartsanak tájékoztató közgyűlést, ahol a tulajdonosok információt kapnak a pályázati lehetőségekről, a beruházás költségigényéről, a kivitelezés menetéről, a költségosztás módjáról, a hőfelhasználások változásáról, a rendszer használatáról. Közösképviselő a közgyűlésen szavazásra bocsátja az épület fűtéskorszerűsítését. Célszerű írásos összefoglaló tájékoztatót készíteni és egyéni szavazólappal szavazni.
A közgyűlés a tulajdonostársak többségi szavazata alapján dönt (szervezeti és működési szabályzatuknak megfelelően) a korszerűsítési munkálatok pénzügyi finanszírozásáról, a kivitelezés időpontjáról és módjáról a költségmegosztást végző szakcégről. 

Miért kell alapdíjat fizetni?

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot folytatott az alapdíj felszámításának jogossága tekintetében. A lefolytatott vizsgálatról 2000 áprilisában tájékoztatta társaságunkat az alábbiak szerint:
"A rendelkezésre állás, helytállás, készenlét vállalása a szolgáltatások egyik alaptípusa. Az a szolgáltatás, amelyért a távhőszolgáltató társaság az alapdíjat felszámítja, egy rendelkezésre állás típusú szolgáltatás, melynek vagyoni értéke van. A vagyoni érték azt jelenti, hogy a távhőszolgáltatás ellátásához szükséges költségek mindenképpen felmerülnek, vagyis a szolgáltatás igénybevevője maga nem képes az ezen költségeket okozó infrastruktúra fenntartására, akkor valaki másnak kell fizetnie azért, hogy az tartsa készenlétben számára a szükséges gépeket, apparátust, gondoskodjon a karbantartásról stb., illetve hogy a szükséges hőmennyiséget a rendelkezésére tartsa."
A szolgáltatott forróvizes hőenergiát DH Zrt. az E.ON Energiatermelő Kft. erőművétől vásárolja. Társaságunk azonban nem tetszőlegesen (alkalmilag) vásárolhat hőt, hanem a folyamatos, biztonságos hőellátás érdekében egy évre előre leköti a szükséges teljesítményt, amelyet garantáltan igénybe vehet. Ezért azonban ugyancsak alapdíjat (teljesítménydíjat) kell fizetnie az erőmű felé.
Tapasztalhatta a lakosság, hogy egyéb, állandóan rendelkezésre álló szolgáltatók is alapdíjat számolnak fel. (Pl.: a MATÁV, de a TIGÁZ Zrt. és az E.ON Hungária Zrt. is.)
Az alapdíj tehát nem távhőszolgáltatói specialitás, de nem is magyar találmány.
Sokan azt gondolják, hogy az alapdíjért nem kapnak semmit, ezért annak esetleges megszüntetésétől fűtési költségük csökkenését várják. Ez sajnos tévedés. Ha áttérnénk az egytarifás díjra, ahol nincs alapdíj, akkor ha a hődíjjal összevonásra kerülnének az alapdíjba tartozó költségelemek, akkor az nagymértékben növelné a téli időszak számladíját. 
 

Elmaradt távhődíj fizethető-e részletekben?

Egyéni megállapodás alapján lehetőség van a díjhátralék részletfizetésre. Keresse fel Vevőszolgálati Irodánkat személyesen a Debrecen, Darabos u. 16. sz. alatt, vagy az 52-525-525 telefon számon. 
Hátralékkezelő kollégánk akár otthonában is felkeresi díjfizetőinket a tartozás rendezése céljából. 

Ki a radiátor és az épületben lévő csővezetékek tulajdonosa?
A távhővel ellátott lakóközösségben általában osztatlan közös tulajdont képeznek a fűtési berendezések. A társasházi, vagy szövetkezeti alapító okirat tartalmazza a fűtési rendszer tulajdonviszonyát. 

Mit tegyek, ha ki akarom cserélni a radiátorokat?

Nem mindegy, hogy milyen anyagú (acéllemez, alumínium) fűtőtestet vesznek és az sem, hogy a beépítendő radiátor hőleadása mennyire eltérő a jelenlegihez képest. A fűtőtestcserét be kell jelenteni a közös képviselőnek és a távhőszolgáltatónak. Mindkét helyről engedélyt kell kérni a cseréhez. Néhányan úgy vélik, hogy kinek mi köze az ő lakásához, senki ne mondja meg neki, hogy milyen anyagú és nagyságú radiátort tegyen fel a lakásába. A fűtőtest része egy osztatlan tulajdonnak (fűtési rendszernek) és az abba való beavatkozás, ha nem szakszerű, más fogyasztónak (esetleg a ház más részén) fűtési hibát, szélsőséges esetben fűtési elégtelenséget, kellemetlen zajokat okozhat. 

Miért kell a távhőszolgáltatási számlában hidegvizet fizetni?

A melegvíz készítéshez a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. hidegvizet vásárol a Debreceni Vízmű Zrt-től. A megvásárolt hidegvízet a hőközponti forróvizes hőcserélők alkalmazásával felmelegítjük, úgy hogy a lakások vételezési helyein legalább 40 fokos legyen a víz hőmérséklete. 
Tehát a felhasználó a melegvíz használatkor nem csak hőenergiát használ fel, hanem a hőenergia hordozóját, a hidegvizet is, amit természetesen a távhő számlában ki kell fizetnie. 
 

Hogyan történik a ténylegesen felhasznált, mért fűtési hő és használati melegvízvízmennyiség elszámolása?

A ténylegesen felhasznált mennyiségek elszámolása a (hőközponti hőmennyiségmérők, illetve a lakások használati melegvízmérőinek) leolvasását követő hónapban, évente egy alkalommal történik.

A köztes időben a díjfizető havonta részszámlákat fizet, amelynek mértéke a korábbi időszak (fűtésnél épületenkénti, melegvíznél a lakások) átlagfogyasztásából adódik. 

Elszámoláskor összehasonlításra kerül a befizetett előleg (részfizetés) és a tényleges fogyasztás mértéke.

Eredményként kapott érték lehet:

 - nulla (az előleg megegyezik a tényleges fogyasztással),

- többletfelhasználás (többletdíjat számlázunk, hiszen az előleg nem fedezte a tényleges felhasználást),

- megtakarítás (ha kevesebb volt a tényleges felhasználás a befizetett előleghez képest, a megtakarítást jóváírjuk). 

Ez sem hőszolgáltató specifikus elszámolási mód, hiszen az áram és gázdíjat is részfizetésekkel és évi egyszeri leolvasással, elszámolással fizetik a lakossági felhasználók.  

Módosíthatóak a melegvíz - és fűtés havi részfizetések?

használati melegvíz havi részfizetéseit (a tervezett vízköbméter felhasználást) évközben is módosíthatja a díjfizető (személyesen, vagy telefonon a Darabos u. 16. szám alatti Vevőszolgálati Irodában, illetve honlapunk „Ügyintézés” rovatából letölthető nyomtatvány szkenelt változatát e-mailben a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre beküldve). 

A módosítás alapvető célja a felhasználók számában, a fogyasztási szokásokban bekövetkezett változásokhoz igazítani a tervezett havi fogyasztási adatot. Ezzel a kiszámlázott mennyiség –és havidíj már nem az előző év átlag fogyasztásán alapul, hanem közelíthető a tényleges felhasználásokhoz. Így az éves elszámolásoknál már nem adódnak nagymértékű elszámolási különbözetek.

A módosításokat persze a lehető legnagyobb pontossággal (az előző hónap óraállását és a várható fogyasztást is figyelembe véve) kell megadni, mert ha a tényleges felhasználások jelentősen eltérnek a tervezettől, akkor az elszámolásoknál ez komoly hátralékot, vagy túlfizetést okozhat.   

fűtési hődíj havi részfizetéseit szintén módosíthatják a radiátorra szerelt költségmegosztó készülékkel ellátott felhasználók. A módosítást a használati melegvíznél részletezett módon tehetik meg személyesen, telefonon, vagy interneten.