Üdvözöljük a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. megújult honlapján.
Akadálymentesítés

Árképzés


A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS DÍJ ÉS ÁRALKALMAZÁSI FELTÉTELRENDSZERE

Díjak meghatározása és változása

A Tszt.57/D.§ (1) bekezdése alapján: a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját, mint legmagasabb hatósági árat, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslatának figyelembevételével a miniszter, az 50/2011.(IX:30) NFM rendelet szerint állapítja meg.

A távhőszolgáltatás nem lakossági árait a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. határozza meg.

A Tszt. 6. § (2) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzat: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről szóló, többször módosított, egységes szerkezetű 4/2006. (II. 24.) Ö.r. számú rendeletben (1. sz. melléklet) határozza meg a távhőszolgáltatási csatlakozási díjat, a távhőszolgáltatási csatlakozási díj fizetési feltételeit, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásra vonatkozó, a Tszt.57/D.§ (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.

A Tszt. 57/E. § (1) szerint: a hatósági árnál magasabb árat a szerződésben 
érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, 
ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más
árban állapodtak meg.
(2) A hatósági ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra
hozott módon lehet eltérni.
(3) A hatósági árnak a szerződés megkötése után bekövetkező változása
esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik, a felek
azonban az új ártól lefelé 
? közös megegyezéssel ? eltérhetnek.

   (4) E § alkalmazásában szerződés alatt az értékesítő és a távhőszolgáltató
közötti szerződést, valamint a távhőszolgáltató által a lakossági felhasználóval
vagy a külön kezelt intézménnyel kötött közüzemi szerződést kell érteni.

Támogatás

A Tszt. 57/F. § -ának megfelelően: távhőszolgáltatási támogatásban részesülhet 
az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben 
meghatározottaknak megfelelő távhőszolgáltató és külön kezelt intézmény,
melynek feltételeit részletesen szabályozza az 51/2011 (IX.30.) NFM rendelet.

Nyereség

Az 50/2011 (IX.30.) NFM rendelet 5. § (1) értelmében: a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott értékesíto, valamint a távhoszolgáltató tárgyévi auditált éves beszámolójában szereplo, a Tszt. hatálya alá tartozó tevékenységébol származó adózás elotti eredménye nem haladhatja meg az
ármegállapítás során figyelembe vett könyv szerinti bruttó eszközérték és a nyereségtényezo szorzatának mértékét (a továbbiakban: nyereségkorlát).

(2) A nyereségtényező
a) azon értékesíto esetében, amely 2011. június 30. napján a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
(a továbbiakban: Vet.) szerinti átvételi kötelezettség alá eso villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör
tagja volt (ideértve a felfüggesztett mérlegkör tagságot is), és a létesítményére vonatkozó beruházás a Hivatal
2011. június 30. napján hatályos határozata alapján nem térült meg: 4,5%;
b) az a) pont alá nem tartozó értékesíto esetében: 2,0%;
c) a távhoszolgáltató esetében 2,0%.

Árak, díjak kialakításának elvei

A Tszt 57. § (2) bekezdése értelmében
A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

a) ösztönöznie kell a távhő biztonságos és legkisebb költségű termelését és szolgáltatását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a távhővel való takarékosságot;

b) figyelembe kell venni a folyamatos termelés és a biztonságos szolgáltatás indokolt költségeit, beleértve a szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, a távhőtermelő létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, valamint a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit.

(3)  A távhőszolgáltatás csatlakozási díját külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint úgy kell meghatározni, hogy az a hatékonyan működő vállalkozó szükséges és indokoltan felmerült ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, és a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében e vállalkozásokat gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.